Mit, miért, mivel mérünk? Zűrzavaros mértékeink a rőftől a fényévig
Kulcsszavak:
ismeretterjesztő, mértékegységek, SI-mértékegységrendszerTartalom
Hogyan számolunk az ujjainkon, és hogyan lehet két kézen 144-ig vagy akár 1028-ig számolni? Hogyan alakult ki az SI Nemzetközi Egységrendszer és miért vezet mindent vissza az időre? Hogyan mérünk genetikai távolságot, ízt, érdességet és hangerőt? Mit jelent a drágakövek és nemesfémek mérésére a karát? Hány különböző módon vettük át a latin uncia szót, és mennyi egy uncia hosszúságban, súlyban, aranyban, és folyadéktérfogatban? Hogyan mérünk időt, távolságot, áramot, teljesítményt, hőmérsékletet és radioaktivitást? Hogyan mérik Angliában a testsúlyt és a ló méretét? Miben különbözik a magyar, angol és amerikai pint? Hogyan vezette be, majd néhány évvel később ki Kanada a metrikus egységeket? Hogyan reformálta meg a francia forradalom az időszámítást, bevezetve tizedes hónapot, hetet, órát és percet? Mi a különbség a Gregoriánus, Julianus, maja, japán, iszlám, zsidó és republikánus naptár között? Mit jelent az Erdős-, Bacon- és Sabbath-szám és hogyan járult hozzá Karinthy Frigyes egy új tudományág kialakulásához? Milyenek az utcanevek és házszámok Európában, Amerikában és Japánban? Hogyan osztályoznak a különböző országok iskoláiban? Milyen tréfás mértékegységeket alakítottak ki pihent agyú tudósok? A kedves Olvasó minderre megkaphatja a választ a kezében tartott könyvből, amely a mérések szórakoztató története az ókortól egészen napjainkig.
Fejezetek
-
Előszó
-
1. A metrikus rendszer kialakulása
-
2. Túlélő régi mértékegységek
-
3. Egyéb közhasznú egységek
-
4. Tudományos mértékrendszer
-
5. Furcsa mértékegységek
-
Összegzés
-
Irodalomjegyzék
-
Tárgymutató
-
Ábrajegyzék
##plugins.themes.default.displayStats.downloads##
Hivatkozások
Wigner Jenő (1971). Szimmetriák és reflexiók. A matematika meghökkentő hatékonysága a természettudományokban. Gondolat Kiadó, Budapest, pp. 286–306.
E.P. Wigner (1967). Symmetries and reflections. The unreasonable effectiveness of mathematics in the natural sciences. Indiana
University Press, Bloomington, pp. 222-237.
Marx György (1961). Mértékegységek fizikusszemmel. Fizikai Szemle, 11(3), pp. 67-75.
Drégelyi-Kiss Ágota (2025). Szerkesztői előszó. 150 éves a méteregyezmény. Bánki közlemények, 7(1), pp. 1-2. https://bk.bgk.uni-obuda.hu/index.php/BK/issue/view/14/34
Pálinkás Tibor (2025). A méter sztori. Bánki közlemények, 7(1), pp. 9-24. https://bk.bgk.uni-obuda.hu/index.php/BK//article/view/236
Numbers in Proto-Germanic. Omniglot, the online encyclopedia of writing systems and languages. https://www.omniglot.com/language/numbers/protogermanic.htm
P. J. Mohr & D. B. Newell & B. N. Taylor & E. Tiesinga (2025). CODATA recommended values of the fundamental physical constants.
Reviews of Modern Physics, 97, p. 025002. https://doi.org/10.1103/RevModPhys.97.025002
Horváth Dezső és Trócsányi Zoltán (2017). Bevezetés az elemi részek fizikájába, Typotex, Budapest
Ván Péter (2021). Mennyire állandó a fény sebessége. A Bay Zoltán 120 emlékkonferencia előadásainak ismertető kiadványa. Bay Zoltán Tudomány és Technikatörténeti Alapítvány, pp. 42-53.
Zoltán Néda and Madeea Axinciuc (2018). Light. Paradigms for Scientific and Religious Thinking. Zeta Books, Bucharest
https://zetabooks.com/all-titles/light-paradigms-for-scientific-and-religious-thinking/
Györkösy Alajos (1960). Latin–magyar szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest
Definitions of many imperial (and older) units. English weights and measures.
http://home.clara.net/brianp/quickref.html
Seller Károly, Trócsányi Zoltán (2022). Mi a töltés. Fizikai Szemle, 72(11), pp. 357–359. https://fizikaiszemle.elft.hu/uploads/2022/12/fizszem-202211-seller-trocsanyi_10_07_46_1670490466.8857.pdf
Marx György (1990). Kockázat. Fizikai Szemle, 40(5), pp. 129-138. https://fizikaiszemle.elft.hu/archivum/fsz9005/mgy9005.html
Hippói Augustinus Aurelius (2006). Szent Ágoston vallomásai. Magyar Elektronikus Könyvtár
Közzétett
License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.